Céklás krumplipüré.

Hát azt hittem büszke lehetek magamra. De most gugliztam rá, és több találatot is kidobott a céklás krumplipürére. Pedig én esküszöm saját kútfőből főztem, saját ötlet alapján. Mondjuk valóban nem nagy ördöngösség, de olyan jó pofa. Igaz, hogy első ránézésre az összes családtagom valami édes szósznak, leginkább meggynek nézte. De azt hiszem mindenkinek ízlett. Egy kicsit korábban kell odatenni főni a megpucolt, kockára vágott céklát, később hozzá adjuk a ugyanígy előkészített krumplit, és megfőzzük. A továbbiakban ugyanúgy készítjük el, mint a hagyományos krumplipürét. Jelen esetben vajjal,  házi joghurt és kefir keverékével készült, tej nélkül. Ennek nincs különösebb oka, minthogy szorgalmasan szaporítom a kefirgombámat, kisebbikem szorgos közreműködésével, és közben oltogatom a házi tejet Danone joghurttal. És mivel a kefir nekem túl savanyú, a joghurt pedig nem eléggé az, ezért házasítom őket. A krumplipürébe hirtelen ötlettől vezérelve tettem ebből a keverékből, és mondhatom jót tettek egymásnak.
A kép az itt különösen rosszul sikerült, a mellette lévő tejfölös uborkasaláta egyáltalán nem látszik.  Nem túl dekoratív fotó, de azért próbáljátok ki.