Karamellkrém dobozos sűrített tejből. Az édes bűnbeesés.

Megcsináltam! Évekkel ezelőtt találtam rá TücsökBogárnál egy receptre, ami ugyan, nem ez volt, de nem is az a lényeg, hanem ez a karamellkrém, ami a gyerekkorom óta nem látott, молоко nevű sűrített tejből készül. Mivel sajnos karamell-őrült vagyok, nem nyugodtam, és végre, sikerült beszereznem egy budapesti Arbat boltban. Amilyen egyszerű elkészíteni, annyira bonyolult megóvni az elkopástól. Én csak azért bontottam fel, vagyis volt akkor önuralmam, hogy megvártam az én férjemet, hogy részese lehessen annak az élménynek, mikor megpillantom a dobozba zárt csodát. Szóval csak meg akartam nézni hogy sikerült-e. Hát ez már első ránézésre látszott. Na de milyen az állaga? Mert ugye hát az se mindegy. Muszáj volt megkóstolni, csak egy kiskanállal. Egyet használtam, becsszó. De azt hányszor. :) Azért két napig tartotta magát, de aztán már csak a fémet kapargattam, mire be kellett látnom, hogy elfogyott.

Amit TücsökBogárnál nem láttam a leírásnál, de valószínű minden ember magától is rájön, hogy vegyük le a papírt mielőtt vízbe tesszük. Na jó, majdnem minden ember.:) Tulajdonképpen én is rájöttem, csak kicsit későn. Ez persze a karamell élvezeti szintjén nem ront, csak a víz lesz enyhén kék mire letelik a 3 óra. Most találtam Alchri blogján hogy ő csak 2,5 órát főzte, és krémesebbnek látom. Lehet, hogy legközelebb én is így teszek.

Azóta készült belőle egy karamell mousse, de arról nem készült kép. Sajnos.

Sült töltött burgonya

A receptet most innen ollóztam, de már hónapok óta szemezek vele. Mikor elküldtem a képet a nagyobbik lányomnak, hogy hétvégén ez lesz a kaja, csak annyit kérdezett: már megint? Az eredeti képen jobban néz ki, igaz nem volt természetes fény mire kész lett, de az ízén ez mit sem változtatott. Kicsit lehetett volna tovább pirítani, de már éhesek voltunk, na :)

A tökéletes piskótatekercs.

Miért nem tudom a két képet egymás mellé tenni??

Ezzel a recepttel sikerült legyőznöm a mumusomat, amit a piskótatekercs jelentett nekem az elmúlt 20 évben. Eddig vagy eltört, vagy annyira ragaszkodott a sütőpapírhoz, hogy ehetetlen volt. Aztán évekig nem is próbálkoztam, mert én olyan nagyon nem is szerettem sosem. De egyszer véletlenül rábukkantam erre a receptre, és gondoltam az nem lehet hogy 40 éves fejjel nem tudok piskótatekercset sütni, adtam magamnak és a tekercsnek még egy esélyt. És sikerült. A kép nem annyira, de a lényeg látszik, nemcsak hogy szépen tekerhető, hanem az olajozásnak köszönhetően nem jön le a piskóta alsó rétege. 

Mivel a Nosalty olyan szépen leírja az elkészítését, én másolnám.

Jelen példány nutellával lett elkövetve, családom nagy megelégedésére.
Én a cukrot egyből beleraktam a tojásba, és az olajat nem mértem.


Hozzávalók:

• 4 tojás
• 8 ek kristálycukor
• 8 púpozott ek liszt
• 4 ek víz
• késhegynyi szódabikarbóna
• csipet só
• 1/2 dl olaj
• 1 db sütőpapír

Piskóta elkészítése:

1. Melegítsük elő a villanysütőt közepes fokozaton.
2. 4 egész tojást! (nem elírás) felütve és egy jó csipetnyi sót tegyünk habüstbe.
3. Keverjük közepes fokozaton, amíg el nem kezd habosodni.
4. Öntsük bele az összes cukrot, és turbó fokozaton keverjük habosra. Nem lesz olyan kemény hab, mintha csak tojásfehérjét kevernénk, de olyan kemény lesz, mintha a tojásfehérje és a cukros sárgája habot összekevernénk a piskótánál.
5. Adagoljuk hozzá keverés közben a 4 ek vizet (az összes keverési idő 5 perc legyen).
6. A gép használata itt befejeződik. Hintsük bele lazán fakanállal a szódabikarbónás lisztet, alaposan keverjük át, de vigyázzunk, hogy a habot ne törjük össze.
7. Gáztepsit öntsük tele vízzel, alaposan öblítsük át, majd öntsük ki belőle a vizet.
8. Sütőpapírral béleljük ki a gáztepsit, ez a víztől a tepsi aljára fog tapadni
9. A sütőpapírra öntsünk 1/2 dl olajat, és ecset segítségével nagyon alaposan kenjük be a papírt, úgy, hogy mindenütt olajos legyen.
10. Öntsük a masszát a sütőpapírra, nem kell simogatni, a tepsi döntögetésével oszlassuk el egyenletesen.
11. Vegyük a sütőt egy fokozattal feljebb, és helyezzük be a tepsit, süssük 20 percig, tűpróbával ellenőrizzük.
12. Vegyük ki a süteményt, és sütőpapír segítségével göngyölítsük forrón fel a piskótát, úgy, hogy közben húzzuk le róla a papírt. A göngyölt vége kerüljön alulra.
13. Hűvös helyen hagyjuk kihűlni.

Céklás krumplipüré.

Hát azt hittem büszke lehetek magamra. De most gugliztam rá, és több találatot is kidobott a céklás krumplipürére. Pedig én esküszöm saját kútfőből főztem, saját ötlet alapján. Mondjuk valóban nem nagy ördöngösség, de olyan jó pofa. Igaz, hogy első ránézésre az összes családtagom valami édes szósznak, leginkább meggynek nézte. De azt hiszem mindenkinek ízlett. Egy kicsit korábban kell odatenni főni a megpucolt, kockára vágott céklát, később hozzá adjuk a ugyanígy előkészített krumplit, és megfőzzük. A továbbiakban ugyanúgy készítjük el, mint a hagyományos krumplipürét. Jelen esetben vajjal,  házi joghurt és kefir keverékével készült, tej nélkül. Ennek nincs különösebb oka, minthogy szorgalmasan szaporítom a kefirgombámat, kisebbikem szorgos közreműködésével, és közben oltogatom a házi tejet Danone joghurttal. És mivel a kefir nekem túl savanyú, a joghurt pedig nem eléggé az, ezért házasítom őket. A krumplipürébe hirtelen ötlettől vezérelve tettem ebből a keverékből, és mondhatom jót tettek egymásnak.
A kép az itt különösen rosszul sikerült, a mellette lévő tejfölös uborkasaláta egyáltalán nem látszik.  Nem túl dekoratív fotó, de azért próbáljátok ki.

A tökéletes piskóta, a tökéletes férjtől:)

Ezt a piskótát az én férjem sütötte, az én nagymamám jól bevált receptje alapján, és ez volt az ő első próbálkozása. Szerintem ez nem látszik, tökéletes lett. 

A piskóta készítés technikájáról megoszlanak a vélemények, van aki felveri külön a habot, külön kikeveri a sárgáját, vagy csak beledobja a habba a cukorral együtt. Én egy jó ideje, az egész tojást keverem habosra a cukorral, és utána keverem bele a sütőporos lisztet és a vizet. Nekem működik így is. 

Az arányok: 

6 tojás

15 dkg porcukor-gyakran csinálom csak kristálycukorral

15 dkg kristálycukor

20 dkg finomliszt

10 dkg rétesliszt

4 ek. víz

só

Ez egy 28 cm-es formában sült ilyen magasra. 

Almás kevert sárgabarackkal

Ez egy gyerekkorombéli almás kevert, sárgabarackkal felturbózva. Az almát kaptuk, a barack pedig a sajátunk, az első szüretünk.

50 dkg reszelt alma

45 dkg liszt

1 sütőpor

ízlés szerint (jó sok) fahéj

Ezeket egy tálban összekeverjük. 

2 egész tojás

8 dkg zsír

25 dkg cukor

1 vaníliás cukor

Ezeket egy másik tálba habosra keverjük, majd hozzáadjuk az almás keverékhez. Jó sűrű masszát kapunk, én telefonos segítséget kértem az anyukámtól, hogy biztosan nem írtam én el ezt a receptet, olyan folyadékhiányosnak tűnt. De ő felvilágosított, hogy az alma levet ereszt, és ez így jó. És lám,igaza lett. A tetejét kiraktam sárgabarackkal, de ez már csak amolyan miért ne alapon, szóval elhagyható. Viszont diót el tudtam volna viselni benne, de mivel van egy családtagunk aki nem nagyon szereti, hát kimaradt. Azért anélkül is nagyon hamar elfogyott. Ezt most gázsütőben sütöttem, közepes lángon, kb. 30 percig, de tűpróbát javasolnék, mert sütő és sütő közt óriási különbség van.

"AZ" Isler

Ezt az islert a lányom sütötte nekem, és mondhatom, igen jól sikerült. Azóta kifejlesztett egy diabetikusabb verziót is, ha megszereztem tőle a receptet, akkor írom. 

Szendvicstorta

Sajnos kicsit fénylik, de azért a lényeg látszik. Ezer verziója létezik, lehet variálni ízlés szerint a hozzávalókat. 

Ami biztosan kell hozzá, szögletes szendvicskenyér, zöldségek és kencék. Én biztosan teszek bele   kőrözöttet, szigorúan juhtúróból, mert imádom. Tojáskrémet, és halas szendvicskrémet. Azt hiszem besamelmártásos sajtkrémmel vontam be, mert azt is imádom :)

Párizsi torta, nem parizerből :)

Elkezdem feltöltögetni a régebben készült sütik, ételek fotóit. Lassacskán jönnek a receptek is. Ha valakinek valami megtetszik, és még nem jutottam el a receptig, szóljon nyugodtan, és előre veszem.

Az első kép máris fejtörést okoz, mert azt tudom kinek készült, de nem vagyok benne biztos hogy én sütöttem, vagy csak segédkeztem a nagylányomnak akinek a vőlegénye volt a ünnepelt. 

Sajnos nem vagyok egy profi ételfotós, és mondjuk cukrász vagy szakács sem, a fotókat, mint ahogy az ételeket is saját és családom örömére készítem.